autumn nostalgie - memento vivere كلمات أغنية

kinek van annyi bátorsága
hogy a bálványban a szörnyet meglássa
újrakezdeni, megint élni
mindent kalapáccsal teremteni

magam akartam, hogy észre vegyem, a szemek mögött rejlő ürességet
a tekintetekből jöttem rá
hogy itt egyedül maradtam örökre

nincs olyan, aki elakarna veszni, aki a kalapácsot újra felemelné. erővel lesújtani mindarra
ami a félelem forrását táplálja

a villám jöttét hirdetnétek, de elpusztulni nem mernétek
táncolni próbáltok a kötélen
de fösvénységtek üvölt az égbe

végigtekintek a ködös pusztán
de már csak dermedt emlék az egykori táj
sötétség borítja be a valóságot
ahol minden csak árnyéka önmagának

elkorhadt már mindaz mi látható, beborított mindent a hajnali hó. fehér lepelben hűen őrzi
a láthatatlan világ emlék képeit

az örök lét után vágyódva, az életet végleg feláldozva
a hófedte tájban betakarva

az érinthetetlen elcsitulva
mindent széthordott a f_gyos szél, elveszett már a megszokott kép

az élet a halállal átitatva, a kezdet a véggel lezárva
fertőzött minden gondolat, az elmúlás jelenvalóságával

minden csak véges és múló álom, a felébredés az illúziót
végleg a valóságba zárja

kitudna még olyat gondolni, amiben a vég meg nem látszódik. üresen és végtelenül
az életet választani emlékül

az életet választani emlékül, életben maradni végtelenül

كلمات أغنية عشوائية

كلمات الأغنية الشائعة حالياً